Emil Rudolf Weiss (1875–1942) német tipográfus, grafikus, könyvművész, festő, betűtervező, költő és tanár tervezte a Weiss Antiqua-t 1928-ban. Úgy érzem, ez volt az első olyan reneszánsz arányokkal rendelkező modern betűtípus, mely szakított a klasszikus betűformákkal és arányokkal. Egy olyan kísérlet, ahol Weiss kereste azokat a kitörési lehetőségeket, melyek mentén modernizálni lehet a reneszánsz antikvákat.
A szárak lefelé szűkülnek, így antropomorfizálódtak. Kecsesek, „szélesvállúak”, mintha táncolnának, sőt akár egy tánc egy-egy pillanatfelvételei lennének. Az „S” karakterek dinamizmusa a majdnem egyforma két félből adódik, majdnem felborul. De apró részleteiben is kifinomult és gondos, mint a kurrens „f” hullámossága és a pontok enyhén szögletes formája. Digitális metszetei szerencsére megőrizték egyedi jellegét.
Változatai:
- W690 Roman – SoftMaker,
- Emilia – Ralph Unger 2016,
- Weiss Antiqua – URW, Weiss Std – BitstreamWeiss – Linotype
- Weiss Antiqua EF – Elsner+Flake
- Weiss SB – Scangraphic
- Weiss Antiqua – Rutherford Craze 2018
2011-ben jelent meg az első összefoglaló mű Emil Rudolf Weiss életművéről. Gerald Cinamon monográfiája: E.R Weiss: The Typography of an Artist, mely megjelenésében is lenyűgöző.
Szerző: Juhász Márton
